176.-177. (Amikor visszatekintek elmúlt életemre, akkor azt látom, hogy...)

176. Amikor visszatekintek elmúlt életemre, akkor azt látom, hogy ha nem vallottam volna kudarcot vagy nem szenvedtem volna, akkor életem legfelsőbb áldásait veszítettem volna el; mégis a szenvedés és kudarc idején bosszantott a szerencsétlenség érzése. Mivel nem vagyunk képesek semmi mást látni, mint azt az egy dolgot, ami az orrunk előtt van, azért szabad folyást engedünk ennek a szipogásoknak és kiabálásnak. Legyetek csendben, ti bolond szívek! Pusztítsátok el az egót, tanuljatok meg határtalanul és egyetemesen látni és érezni.

177. A tökéletes kozmikus látás és kozmikus érzés a gyógymódja minden hibának és szenvedésnek; az emberek többsége viszont csak az egója terjedelmének növelésében ér el sikert.

Mit jelent a "kozmikus látás és a kozmikus érzés", és hogyan lehet azokat elérni?

Ez egyszerűen az egész föld vízióját jelenti egyszerre, valamint azt az érzést, amely az egész víziójának az eredménye. Az az egész tartalmaz egyszerre mindent, a fényt és a sötétséget, a szenvedést és az örömöt, a boldogságot és a boldogtalanságot és mindez az isteni felé fordított imádatot hozza létre, ahogyan minden egyszerre hallott hang építi fel a Isteni legfelsőbb megszólítását: OM.

1969. október 18.