228.-230. (Az, aki nem öl, amikor Isten azt parancsolja, beláthatatlan...)

228. Az, aki nem öl, amikor Isten azt parancsolja, beláthatatlan pusztítást visz véghez a világban.

229. Tiszteld az emberi életet, amíg tudod; de tiszteld jobban az emberiség életét.

230. Az emberek leküzdhetetlen haragból, gyűlöletből vagy bosszúból ölnek; a visszahatást most vagy a jövőben el fogják szenvedni; vagy önző célt szolgálva ölnek, hidegen; Isten nem fog nekik megbocsátani. Ha ölsz, a lelked először ismerje fel valóságként a halált, és lássa meg Istent a lesújtottban, a csapásban és a lesújtóban.

Milyen körülmények között adja Isten a parancsot, hogy ölj?

Ez egy olyan kérdés, amire nem tudok válaszolni, mert Isten soha nem kért meg, hogy öljek.

1969. december 14.